Sokáig nem értettem ennek a 2 szónak a kapcsolatát, még most is tanulom. Mindig harcosként tekintettem magamra, de mivel nem tudtam megfelelően használni ezt a belső zubogást, elfolytottam. Mert nem akartam bántani senkit, nem akartam bajt, konfliktust, és guess what, mindig valami konfliktus követett, hanem kívül, belül.
Amikor körülöttünk valahol felbukkan a háború, az erőszak, csak a negatív oldalát látjuk a harcnak. De soha semmi sem egysíkú. A megoldások, a kommunikáció embere vagyok, hiszek abban, ha valamiért nem harcolunk, hamarabb mekapjuk.
De harc mást is jelent: amikor nem hagyjuk magunkat kihasználni, bántani, hülyének nézni, megcsalni. Egyszerűen és határozottan nemet mondunk mindarra, ami nem vagyunk és nem akarunk. NEM.
Békés harcosként az első számú szabály az, hogy nem minden harc az enyém. Megválaszthatom, hogy mibe helyezek erőt és energiát, és mibe nem. Itt szoktuk mi, harcosok elrontani, azt hisszük, mindent és mindenkit meg kell védenünk és utána a harcos természetünket hibáztatjuk, elnyomjuk azt a csodás erőt, ami aztán ott mocorog belül, emészt, hevít és te forrázod és csak forrázod. Itt az ideje kiengedni…
Második szabály, nem minden harc erőszakos. A harc nem erőszak, az erő nem mindig erőszak. A jó harcművészek mindig elmondják, hogy legutolsó és veszély esetén használd a harci tudásod. De, ha már nincs más, használd.
Tudom, hogy most minden körülöttünk összedőlni látszik (pandémia, háború, infláció, földrengés), de paradigmaváltásban vagyunk, és egy olyan világ felé haladunk, ahol már nem áldozatok vagyunk. És ebben a váltásban igenis szükség van a harc nemes minőségére, amikor már NEM hagyod, hogy olyan történjen veled, ami neked nem jó. Ennek az egyik lépése a harc, ami után jön az elengedés és belelazulás. De váltásban szokott lenni egy ilyen energia, ami elsőre kellemetlen. Nem mindenkire vonatkozik ez, de ha érzed, hogy rezonálsz azzal, amit írok, vedd magadra.
Szabadítsd fel azt a belső erőt. Az elején fura lesz, tudom, de bízz benne. És emeld ezt a belső energiát az erőszak, bántás és agresszió szintjéről a magasabb szintekre: megfelelő határok húzása, belső erő, határozottság, önmagunk elfogadása és szeretése a külső ingerek ellenére.
A világbéke bennünk kezdődik, de előtte kigyomláljuk mindazt ami már nem odavaló.
Szeretnél te is csatlakozni?
Várunk.
Szeretettel,
Melinda