Rájöttem, időként hasznos bemutatkoznom, nem csak az új, de a régebb óta engem ismerők, követők számára is. Miért?
Nem egy hagyományos út az enyém. Színházat tanultam, majd Svájcban permakultúrás kertészetet, 3 évig pedig egy online szolgáltatást értékesítettem és csapatot vezettem, a pandémia alatt pedig táplálkozást tanultam munka mellett és rengeteg önismerettel foglalkoztam. Na de, hogy jön ide a coaching?
22 éves voltam, amikor rám talált a coaching fogalma. Lenyűgözött. A módszer, a kérdések, a filozófiája. Neki is akartam ugrani egy képzésnek, de rájöttem, emberileg nem tartottam ott, hogy hitelesen segítsek valakinek az életét vezetni, hiszen még az enyémet sem tudtam. Majd ezzel a kijelentéssel az élet szépen útnak is állított…
Kívülről ez tűnhetett elveszettségnek, határozatlanságának, kalandvágynak, vakmerőségnek, felelőtlenségnek stb. Én is sokáig így éreztem, de legeslegbelül mindig tudtam, ez az én utam. És akkor állt ez gyönyörűen össze, amikor egy klienssel beszélgettem és elmondta, mennyit segít neki, hogy ennyi mindenhez tudok kapcsolódni, és aztán egyre többen jegyeték ezt meg.
Bevallom, a session után elsírtam magam, mert sokszor volt nehéz, ijesztő, ha nem is mutattam. De végre értelmet kapott minden: a színház, a kertészkedés, az irodalom, a sales, a turizmus, az érzelmi oldások, a táplálkozás, a fitnesz, az önismeret.
Amikor imbolygó léptekkel a vállalkozás útjára léptem a friss táplálkozástudományi ismereteimbe és diplomámba kapaszkodtam, erre elkezdtek coachingot kérni tőlem az emberek. Meglepett, de végtelenül hálás voltam/vagyok, mert amitől én féltem, a klienseim szépen rávezettek. A bizalmukkal kihozták belőlem azt, amiben igazán jó vagyok: ez pedig a coaching.
És használom minden tudásom, hiszen érintjük a táplálkozást, a mozgást, de ezek a körítés, a fókusz az emberi lélek (ki)útkeresésén van. Az én egyik szupererőm a holisztikus szemlélet: a teljes embert látom és innen kiindulva beszélünk elakadásokról, hivatáskeresésről, érzelmekről, párkapcsolatról stb.
Nálam belefér sok téma, mert nem életterületek látok csupán, hanem a nagy képet: Téged.
Ha kíváncsi vagy erre, írj bátran.